hétfő, október 19, 2009

Jennifer Cruise: Fogadj rám

"A 33 éves Minerva Dobbst két hónap után kíméletlenül lapátra teszi a barátja, mert a lány nem hajlandó lefeküdni vele. Min dúl-fúl, leginkább azért, mert így húga három hét múlva tartandó esküvőjére kísérő nélkül marad. Így aztán kapóra jön, amikor véletlenül fültanúja lesz, amint ex-pasija fogadást köt egy üzlettársával, hogy az nem tudja Mint ágyba vinni egy hónap alatt.

Az illető Calvin Morrisey, aki a nőfaló macsók közül is kitűnik, és mindig nyerésre játszik, ha a női szívek meghódítása a tét.

Min hagyja magát felszedni. Hátsó szándék vezérli: ha egy hónapon át az orránál fogva tudja vezetni Calvint, a férfi elveszíti a fogadást, neki viszont lesz kivel mennie húga küszöbön álló lagzijára. Ám az első randi végére lemond a tervről. Amikor elköszönnek egymástól, mindketten remélik, a búcsú örökre szól. Csakhogy a sors más terveket szövöget számukra: Min és Cal képtelenek távol tartani magukat egymástól. Közben előkerül Min féltékeny ex-pasija, Cal elszánt ex-nője, és megjelennek a segítőkész barátok, akik persze mindenbe beleütik az orrukat. Számolatlanul fogy az édes, csokimázas fánk, számtalan szebbnél-szebb nyitott orrú cipő tűnik fel, megismerhetjük a káoszelméletet, és kiderül, hogy a legnagyobb hazárdjáték nem más, mint a szerelem."

Igazi kis könnyed olvasmány. Szerelmi történet, nem szokványos kezdéssel, és folytatással :)
Olvastatta magát nagyon, nekem tetszett. Jó volt egy kis romantika. Örültem, hogy a végére nem lettek gyerekeik :) Ha egyszer azt mondták, hogy úgy lennének boldogok, akkor legyen is úgy! Tök jó :) Röhögtem is poénokon. Jólesett elolvasni.
Persze csomó mindent sejtettem, kitaláltam előre. Pl, hogy Diana párja ki lesz végül :)
Tetszett hogy a végén lett egy összefoglaló hogy mi történt velük a későbbiekben :) Az úgy jó érzés volt hogy nem az van, hogy egymásba szerettek, és boldogan élnek mig meg nem haltak. Hiszen utána jön a neheze ;) hogy meg is tartsuk a másikat, és kitartson a szeretet, szerelem.

Nincsenek megjegyzések: