péntek, december 02, 2011

Cassandra Clare: Csontváros

Ezt a könyvet elég nehezen olvastam végig. Pedig nem rossz. Csak valahogy kicsit már sok nekem mostanában a tini vámpíros, vérfarkasos, árnyvadászos, mindenféle könyvekből. Valahogy az elején nem ragadott meg annyira, nehezen bírtam követni, hogy egyáltalán mikről van szó. Mármint nem a történet, csak ahogy az árnyvadász világ felépül, a jellemzőit, jellegzetességeit. Pedig voltak benne jó poénok, meg olvastatta volna úgy magát, de mégis valahogy nem haladtam. 

Claryt szerettem nagyon. Jace-t is. Meg igazándiból a többi fiatalt is. Tanultam is belőle... pl azon filóztam tényleg sokat, hogy ha tudod hogy valaki szeret téged, akkor meddig "használhatod" ki, mármint hogy ha te nem vagy viszont szerelmes, akkor hol a határ, ameddig segítséget kérsz tőle, amíg ő nem érzi úgy hogy nem fair valami. 
Persze vannak rá példák, amikor kezelni tudják emberek, főleg ha idősebbek, és vannak fiatalok, akik meg ki tudja. Mivel fura helyzetben vagyok én is... nehéz ezt értelmesen látnom.

A történet végére persze kiderül valami, aminek én kicsit sem örültem, hisz hol van itt akkor a romantika a történetben. De legalább nem a szokványos mederben zajlik a sztori. És még érdekel is a folytatás, valamiért felcsigázott a vége, magam sem tudom teljesen miért.

Na de miről is szól ez a könyv? Hát az árnyvadászokról, akik küzdenek a démonok ellen. És egy lányról, aki elfedte, vagy elfeledtették vele, hogy kicsoda és micsoda is. És ez a lány, Clary belecsöppen egyszer csak ebbe a világba. Ahol barátokat, ellenségeket talál. Ahol elkezdi megérteni, hogy mi hova tartozik, és micsoda. Neki jobban ment, mint nekem ;) :-D Hős ám, de mázlista is rendszeresen. 

Nem tudom igazán megmagyarázni, de kicsit Harry Potteres érzésem volt a történettel kapcsolatban.
Kíváncsi vagyok mi sül ki majd ebből a sorozatból.

Nincsenek megjegyzések: