A finneket mindig is kedveltem, kedvelem, pont ezért, amilyenek. Akiket én megismertem a való életben, bár nem tudtam sok személyes dolgot róluk, de az biztos, hogy nyugodt emberek voltak, vannak.
Jó volt olvasni, hogy miért ilyenek, hogy mi hajtja őket, mik az ő hagyományaik. A könyvecskét olvasva, kedvem lenne Finnországba költözni. Még a depis telek ellenére is.
Valaki egy kommentben kritizálta a könyvet, hogy dehát a finneknél a legnagyobb az öngyilkossági arány, talán nem kéne őket követni, ha ez erre jó, de nekem meg pont az jutott eszembe, hogy talán pont azért, amit itt leírt róla, azért csak ennyi, egyébként lehet hogy jóval rosszabb lenne az arány. Finnországban nem véletlen vannak az emberek jóban a másikkal, mert néha az életük függ tőle. Nagy távolságok, télen rengeteg leesett hó, bizonyos részeken nehezebb életkörülmények, már ami a természettel hadakozást illeti. De aztán ki tudja, lehet a kommentelőnek van igaza. Mindenesetre számomra vonzó nép, szívesen kipróbálnám milyen Finnországban élni. A higgadtság, és a természet miatt elsősorban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése