péntek, április 09, 2010

Laurell K. Hamilton: Bűnös vágyak

Kiolvastam. :) Lesznek benne utalások a sztorira, szóval itt álljon meg, aki nem akarja tudni, mert olvasni akarja...
Még mindig nem jutottam dűlőre, hogy tetszett-e vagy sem. Mónikának sok dologban igaza volt, én is úgy láttam ahogy ő. 
Pl tök jó, hogy Anita Blake nyomoz, de semmi olyasmit nem tesz, amit egy nyomozó, csak sodoródik mindenfélébe. Elmegy valahova, bajba keveredik, majdnem megölik, hazamegy aludni, hogy tudjon gondolkodni, aztán végülis sehova nem jut, majd megint elmegy valahova, aztán majdnem megölik, aztán hazamegy aludni... 
Persze tudtam, hogy Anita nem fog meghalni, hisz 17 része még van a sorozatnak... vagy mi. 

Ami nekem kicsit sok volt a vérengzés, erőszak, durvaság, neccinges pasik, és hasonlók. 
Voltak benne részek, amik nem értettem, hogy minek, vagy végülis így életszagúbb a történet nem tudom. Pl hogy valakit megkérnek, hogy valamit derítsen ki, de ebből sosem lesz semmi... semmi nem derül ki. 
Aztán mikor rájön ki a gyilkos akkor is csak bekattan neki, hogy jé rájöttem. Szóval én szeretem egy ehhez hasonló könyvben, ha vagy magam rájövök, hogy ki a gyilkos, vagy legalábbis utána érzem, hogy jé, tényleg, rájöhettem volna, hisz ott voltak a nyomok. Na itt ilyen nincsen, vagy csak én voltam nagyon felületes az olvasással.


Viszont maga ahogy meg vannak írva a sorok, párbeszédek az tetszik. Nincsen unalmasan megírva szerintem. 


Az jó lett volna, ha már esetleg ilyen vámpíros öldöklős, hogy legalább féljek, vagy rettegjek a sztoritól, mint mondjuk egy Stephen Kingnél, de néha inkább nevetségesnek érztem, mint félelmetesnek a jeleneteket. Mert hát azért vicc végülis, hogy a szuper fantasztikus legyőzhetetlen vámpírmester legyőzhető, egy olyan nő által aki a korábbi jelenetekben csak jól agyon van verve, vagdosva, csapkodva, megharapva, stb. Persze tudom kapott "segítséget"... na mindegy, szóval úgy kriminek lapos volt kicsit a sztori.


Úgy egyébként meg maga Anita Blake tetszett. Mármint a személye. Hogy tegyük fel, hogy van egy ilyen világ, ahol vannak ezek a vámpírok, akik rosszak, meg minden más lényeg, zombik, és ghoulok, és ő mégis próbál emberként dönteni, és azért lenni, hogy aki jó, vagy megérdemli, vagy azt hiszi, hogy megérdemli, azon segítsen. Tetszettek a gondolatok a barátokról, Istenről, munkáról, amit egy ilyen világban el tudsz képzelni. És hogy azoknak aki nem hisznek a lélek létezésében, azoknak milyen "jó" megoldás, hogy vámpírok lehetnek... 


Szóval azt gyanítom, hogy 1-2 részt még talán el fogok belőle olvasni, kíváncsi vagyok, hogy fejlődött-e az író, lesznek-e ennél jobb nyomoznivalók.... Úgyhogy megyek hétfőn, aztán elkérem Tamástól a következő részt. Valamikor sort kerítek majd rá, hogy elolvassam.


Ja, igen, szexuális feszültséget azt én sem éreztem az olvasáskor...

3 megjegyzés:

Mónika írta...

Ezek szerint megtaláltad:)
Én egyre biztosabb vagyok benne, hogy nem olvasom el a folytatásait.

Arról tudsz, hogy Libba Bray könyvének, a Lázadó angyaloknak van előzménye? Vagy azt már olvastad?

Dora írta...

Nem, nem tudtam, hogy van a Lázadó angyaloknak előzménye. Melyik, mi az? Még nem olvastam az angyalokat sem, szóval nem vagyok még elkésve :)

Mónika írta...

Gondoltam, hogy írtál volna róla. Úgy tudom "Rettentő gyönyörűség" a címe. Én is felírtam várólistára. Most épp Vavyan Fable-t olvasok. Nagyon jó:D Akkorákat visítottam este is, attól féltem felébrednek a szüleim:D