hétfő, március 07, 2011

Carolyn Jourdan: Ha a helyén van a szíved

A vége fele jártam ennek a könyvnek, mikor kezdett leesni hogy ez egy igaz történet. A főszereplőnek ugyanaz a vezetékneve, mint a könyvbeli szereplőknek ;) Milyen elmés vagyok! :-D Sokáig tartott. 
De ettől számomra még szebb ez a történet. Olvastam olyat, hogy volt akinek ez nem üzent semmit ez a könyv, pedig szerintem igenis van mondanivalója. Mégpedig hogy néha milyen egyszerű dologgal tehetünk sokkal jobbat az embertársainkért. Persze nehéz meghozni a döntést, hogy 60 dolláros csizmát hordjak vagy szinte ingyen dolgozzak szegény embereket segítve. Ez a kérdés akkor pláne nehéz, ha egy okos nővel állunk szemben. Vajon milyen az, ha az eszét arra használja, hogy recepciósként dolgozik?! Ami valahol ráadásul még sokkal nehezebb meló is. 

A könyv nagyon szórakoztató volt. Jó a humora, a történetvezetése. Még a borzasztó dolgokkal is képes mosolyt csalni az arcunkra.

És pont azt kaptam tőle, amire számítottam. Én szeretem az ilyen történeteket, talán azért mert annyira valósak. Amit sajnáltam, hogy nem jött ki hogy az édesanyjával pontosan milyen is a viszonya. Tetszett, hogy Isten része volt a gondolatainak folyton. Hogy elmélkedett ő is, az apja is, pokolról, mennyországról. És a szívműtét kicsit sokkoló volt, tényleg belegondolni, hogy tulajdonképen meghalasztanak egy embert, és addig mi történik, és ez hogyan változtatja meg azokat az embereket. Milyen furcsán durva az egyre többet tudó és megvalósító világunk. Miket tapasztalnak meg, tapasztalhatunk meg azáltal, hogy egyre másra találnak fel az orvostudományban is dolgokat. Egyébként nekem ez még önmagában is felfoghatatlan, hogy milyen műtétekre képesek az orvosok, és hogyan jöttek ezekre rá, és hogyan tudják tényleg ezeket megcsinálni. De eltértem. Szerintem szuper könyv. Ráadásul ez olyan, amit szívesen újraolvasok.

A borító is tetszik. 
A címe zavar kicsit a könyvnek, képtelen vagyok megjegyezni.

Nincsenek megjegyzések: