David Nicholls: Egy nap

Nem voltam épp mostanában olvasós kedvemben, ezért nehezen indultam neki ennek a könyvnek. Ráadásul vastag, mégis mindig cipeltem a kocsiba, aztán nem olvastam, mert máshol járt az eszem. 

A történet Emmáról és Dexterről szól. Em és Dex, Dex és Em. Egyetemi végzésük napjától, egészen felnőtt 40 éves korukig. Minden évben egy napon megtudhatjuk hol tartanak az életükben, mely néha összefonódik, néha teljesen szétválik. Aki olvasta Cecelia Aherntől az Ahol a szivárvány végetér című könyvét talán vél felfedezni párhuzamot. Lehet ezért annyira el sem varázsolt ennyire. Amiért jobban tetszett az a vége volt, hogy teljesen végigkísérte őket amíg volt közös. 

Ugyanakkor nekem ez nem tartozik a legromantikusabb könyvek közé. Én nagyon sajnálom, hogy ilyenformán élték meg a kapcsolatukat, hogy itt ott és ennyi jutott, mikor mennyivel több lehetett volna. Egyébként mindkét szereplő elég emberi, nem mindig szerethető figura. Emma is morcos, és undok, és zsémbes tud lenni, míg Dexter bunkó, részeges, öntelt, seggfej. 

Aztán az utolsó 50 oldal előtt lesokkolódtam. Pedig tudtam, hogy ez lesz. Tudtam, hogy egyikükkel meg kell történjen. Ettől lesz a sztori más mint a többi. És az utolsó 56 oldalt végigbőgtem. És ilyenkor sajnálom nagyon hogy csak ennyi jutott. Hogy miért nem merik az emberek néha hamarabb felvállalni az érzelmeket? Bár lehet hogy akkor meg megint máshogy alakulna? Máshogy szúródna el? Nem tudom. De legalább kicsit boldogok lettek, mindketten, és ez jó :)

A borító nem lett a kedvencem. Egyik szereplő sem lett a kedvencem igazán. De mégis, azért nem  volt olyan rossz ez a könyv. Jól visszaadta az életet, a gondokat, nehézségeket. A gyerekezés is kellőképpen nehéz, negatív formában volt leírva, amilyen néha tényleg.

A könyvből persze filmet is csinálnak. Soká lesz ez még magyarul. Trailere már van, de ahogy elnézem néhol azért változtattak a sztorin ;) De a szereplők nagyon jónak néznek ki.