Ez egy lightosabb Kundara volt valóban :) Bár volt ebben is minden jó, elgondolkodtató. És rájöttem, hogy milyen hazudósak az emberek... hogy lehet már valami tévhitben meghagyni úgy egy embert, hogy tudod, hogy igazándiból rosszat okozol vele, és valószínűleg tönkreteszed vele az életét?! Meg hogy milyen hihetetlenek a nők. Jó tudom, előbb szeretünk bele valakibe, aztán ismerjük meg igazán. De hogy képesek már nők egy egy éjszakás kaland után futni... miért nem tudják kicsit ésszel kezelni, ha már egyszer előtte nem kezelték ésszel ;) Meg mondjuk oké, beleszeret valaki egy pasiba. Együtt töltenek egy éjszakát. Aztán kiderül, hogy terhes, és szól a pasinak. Aki egyébként nős. Mi az eget vár mégis tőle?! 1 éjszaka után úgy gondolja egy nő, hogy ott fogják érte hagyni az előző x évet? Talán inkább előbb el kéne gondolkodni, hogy mi oka volt a pasinak félrelépni. Valószínűleg semmi olyan, amiért tényleg válni akarnak... különben már elvált volna.
Aztán az ilyen hitetlen majmok, meg akit egy jó gondolat is ellentétes irányba taszít, mármint hogy mit gondoljon a másikról. De nem ám, hogy esetleg azt is megbeszélné vele... nem az emberek nem beszélgetnek. Gondolnak valamit a másikról. Aztán megnyugtatják magukat és kész.
Tudom mit nem szeretek Kunderában. Hogy csomót tud lovagolni a ronda nőkön. Marhára örülök, hogy ez a sorsa a nőknek, hogy ha csúnyák akkor kész le vannak írva. Akkor csak szánalomból szeretkezik velük valaki, vagy jófejségből, vagy nagylelkűségből, vagy sehogy. Azért nehogy már ez így legyen. Bezzeg a tökéletes szépségtől meg elalélás van... csak szólok, hogy minden virág elhervad!
A kék fény meg érdekelne. Tényleg szent volt? Azt hiszem igen :) Vannak ilyen emberek közöttünk.
Jó volt, jó volt. Majd olvasok még tőle, szeretem a gondolatait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése