Egy 53 éves nő Rebecca Davitch életébe csöppenünk bele, aki úgy érzi krízis helyzetbe került élete. Férje régen meghalt, a lányai felnőtt nők.
Megismerjük korábbi életét Rebeccának. Hogy ment hozzá ahhoz a férfihoz, akihez. Milyen megdöbbenést váltott ki a családjából, az akkori pasijából, akit otthagyott ezért a szerelemért. Hogy lett belőle egy teljesen más ember, mint amilyennek látszott, és hogyan visz egy olyan vállalkozást, ami szerinte sosem passzolt hozzá, a személyiségéhez.
Újra előkerül a régi szerelem, ami leporolható vajon?
Rebecca remélem rájön a végére, mert nem derül ki, de szerintem úgy volt jó az élete ahogy volt. Helyesen döntött az élete során, mégha utólag rövid szakaszokra meg is kérdőjelezte a dolgokat, de aztán szerintem bebizonyosodott számára, hogy mégiscsak jól tett mindent úgy ahogy tett. Talán nem gondolta hogy ilyen ember, amivé lett, de talán mégis jól volt úgyahogy volt, és talán ez mégis ő volt.
A kívülállók néha nem értik meg, érzik át a szerelmét két embernek. Néha azt hiszik mások, hogy fontosabb az, hogy hogyan kéne viselkednünk. De én még továbbra is a szerelemben hiszek. Meg kell próbálni közben nem eltaposni másokat, de igenis fontos, hogy azzal legyél, aki a párod valójában. Nem lehet helyettesíteni mással. És nagyra becsülöm azokat az embereket, akik nem alkusznak meg kevesebbel, még ha látszólag sivárabb is lesz az életük ettől. Rebecca nekem végig szimpatikus volt, az összes tettével, cselekedetével, ahoyg másokkal bánt, ahogy szeretett és nem szeretett.
Összességében nem volt rossz a történet, annak ellenére, hogy nem volt benne semmi óriási horderejű.
A borító? Nem tudom. Nem fog meg, de nem is mondom, hogy nem tetszik, vagy nem passzol. Mondjuk úgy, furcsa. Végülis furcsa történet, furcsa borítóval :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése