péntek, január 21, 2011

Kerstin Gier: Rubinvörös - Időtlen szerelem

Igen! Ez a könyv megint nagyon bejön nekem! Direkt nem kapkodtam el az olvasását, mert annyira jó. Az írónőtől már egyébként is olvastam egyet, a Halálom után felbontandót, amin sokat röhögtem. Ez is humoros volt, bár annyira nem vicces, mint az említett.

Ez egy jó kis időutazós történet, szerelemmel, cselszövéssel, furcsaságokkal.

Az időutazó gén 12 emberben van meg. A 12 ember 12 drágakő nevét viseli. Az utolsó időutazó első múltba ugrását várják, hogy bezáruljon a kör. A család már nagyon várja Charlotte első útját, hiszen egyértelműen ő a kiválasztott, azon a napon született, ami előre ki van számítva. Azonban van egy titok, ami keresztülhúzza Charlotte számításait. És Gideonét. Aki együtt vinné az ügyet Charlotte-tal. Egész életüket eddig erre tették, táncolni, hegedülni, párbajozni, történelmet tanultak. És itt van Gwendolyn. Aki nem ért semmit ebből, mert senki nem mondhat erről semmit. Csak ha az első alkalommal elugrana a múltba Charlotte rajzoljon egy fehér keresztet az eltűnés helyére krétával. Úgyhogy az ő szemén keresztül csöppenünk ebbe bele. Charlotte csak várja, és várja, hogy megtörénjen vele az első iniciációs ugrás, helyette azonban Gwendolyn ugrik, aki nincs felkészítve semmire. Az idő szorítása miatt, és lemaradása miatt, egyik info a másik után derül ki csak, és még semmi sem tiszta. Az ügybe nem akarják belekeverni, azonban minden máshogy alakul. És a végére persze nem tudjuk még meg, hogy ki hol áll, ki a jó, ki a rossz, legfeljebb gyanakszunk. És szerelmesek leszünk :)

Ugyebár én hímzek is. És az utolsó ékkő a rubin. Persze ott van Citrine is :) Az elkezdettem. A másik tervem a Ruby lenne. Tudom hülyeség, de egyből késztetést éreztem, hogy elkezdjem őket hímezni :-D Pedig ez egy könyv időutazásról, drágakövekről, múltról, csodás ruhákról, izgalmakról, rejtélyekről, titkokról. Ah a ruhák a gyengéim :-D

Borítót persze imádom! :)

Az Opál és a Borostyán az első pár, 
Az Achát B-dúrban énekel, a farkas avatár,
Duettet - Solutio! - dalol az Akvamarin.
S eljő a hatalmas Smaragd és Citrin,
A két iker-Karneol és Skorpió,
S a Nefrit, a nyolcadik, Digestio!
E-dúrban zeng a fekete Turmalin,
A Zafír az F-ben a kristálytiszta szín,
S egyszerre csendül fel a Gyémánt,
Tizenegy és hét, előlép az oroszlán.
Projectio! Az idő szerteszéled,
A Rubiné a kezdet s mind vele ér véget.

3 megjegyzés:

dviki írta...

:-))) Elkezdjem én is? Elkezdem én is! :-D
A borító nekem is nagyon bejön és tuti, hogy a könyvvel is így leszek.

Dora írta...

Szerintem is tetszeni fog neked :)
Majd mesélj, hogy hogy jött be :)

dviki írta...

Oké, majd írok. :-) Tudod...a majd-on van a hangsúly, ígérgetésben nagy vagyok. ;-)))