Diana Gabaldon: Outlander 4/I-II. - Őszi dobszó

Nagyon lassan haladok ezzel a sorozattal, gyorsabban érkeznek a fordítások, mint ahogy el tudom őket olvasni. Pedig nagyon szeretem őket. Mindig 500 feletti oldalszám sem segít azon, hogy hamar végezzek velük. 

Ezzel a résszel ráadásul úgy jártam, hogy a filmsorozatban jobban haladtam, mint a könyvvel, úgyhogy végül megálltam a részekkel, és újra elővettem a könyvet. Egyébként jópár eltérés van a filmsorozat és a könyv között.

Ez a negyedik rész jobb volt, mint a 2. és a 3. Hasonlóan érztem, mint az első rész esetén. Valahogy sokkal jobban szeretem azt, mikor az élet egyszerű történésein van a hangsúly, történelembe ágyazva. Persze jó a misztikus vonal, mindig csurran cseppen valami furcsaság. De ez mindenképpen illik egy időutazós történetbe. 

John-t kezdtem egyre jobban megkedvelni, és tetszik ahogy kezdik Claire-rel egyre jobban megismerni egymást, és talán meg is kedvelik majd egyszer a másikat.

Brianna és Roger is nagy szerepet kap ebben a részben. Jó volt olvasni az ő vívódásaikat is. Roger kapcsán éreztem azt, hogy ezt a nagy szívást, amin átment egy nő kedvéért, akit szeret. Tuti feladtam volna egy ponton, hogy legyen vége inkább az életemnek, elég volt.

Nem sokat írtam, de annyira régen nem írtam semmi könyvről, és most vételten jutott eszembe, hogy van egy blogom is :D De jó lenne ha itt lenne legalább, hogy mit olvastam el, mi tetszett, mi nem. Nem tudom mennyire lesz erre időm, mert nem igen van. Olvasni sem. Általában esténként olvasok pár oldalt már ágyban fekve, miközben majd lecsukódik a szemem. De muszáj egy-két oldal legalább a nap végére, mert az egész napot a rengeteg teendő, kötelezettség tölti csak ki.